A magyar kormánypártok által szervezett brüsszeli konferencia elleni rendőrségi fellépésről, az Európai Parlament politikai dinamikájáról, valamint az ország esetleges kilépésével kapcsolatban is nyilatkozott Orbán Balázs, a kormányfő politikai tanácsadója csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson.
Megalakult a stratégiai tanácsadó testület - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK).
„Brüsszel olyan zsarolást alkalmaz Magyarország ellen, mintha nem lenne holnap, annak ellenére, hogy van egy kompromisszumos javaslatunk” – így reagált Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hétfő reggel arra a vasárnap esti Financial Times cikkre, amely kemény gazdasági és pénzügyi nyomásgyakorlást helyezett kilátásba Magyarországgal szemben arra az esetre, ha a most csütörtöki rendkívüli EU-csúcson nem adja be a derekát Orbán Viktor kormányfő, és nem szavazza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós finanszírozási programot az uniós költségvetés terhére.
A Költségvetési Munkacsoport alakuló ülésén 54 előterjesztésből 48-at jóváhagyott, a többit vétóval vagy ellenvéleménnyel látta el - tájékoztatott közleményében a Pénzügyminisztérium. Sajnos ebből nem derül ki, hogy változik-e a gazdálkodási fegyelem, inkább csak a költségvetési transzparencia hiányának újabb példáját láthatjuk.
Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója az EU-csúcstalálkozót követő brüsszeli sajtótájékoztatón részletesen ismertette Magyarország álláspontját a közös uniós költségvetés módosításával és az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatással kapcsolatos folyamatban lévő vitáról. A Portfolio kérdésére közölte, a kormány azt sem támogatja, hogy az Európai Békekeret terhére, az Ukrajnát katonai eszközökkel segítő többi tagállamot utófinanszírozzák. A kormányfő tanácsadója szerint Magyarország akkor tudja jóváhagyni a hétéves költségvetés felülvizsgálatát, ha feloldja az Európai Bizottság az összes uniós forrás kifizetését. Úgy látja, hogy ezek politikai viták, amelyekkel Brüsszel és a többi tagország zsarolja a magyar kormányt a pénzek visszatartásával.
Ha a közös uniós költségvetésen kívül szerveznék meg az uniós tagállamok Ukrajna finanszírozását, és ha 4 év helyett csak 1 évre szólna ez a finanszírozási csomag, akkor ebbe Magyarország is hajlandó lenne beszállni – gyakorlatilag ezt üzente meg kedd este Orbán Balázs a Bloombergnek adott interjúban. Mindez arra utal, hogy a bilaterális alapon szerveződő potenciális uniós csomaghoz a magyar kormány is hozzájárulna, amiről eddig így explicit nem volt szó. A miniszterelnök politikai igazgatója ezzel együtt azt is leszögezte: a kormány nem támogatja azt, hogy az e heti uniós csúcson döntés szülessen az ukrajnai csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, el akarják halasztani az erről a kérdésről szóló döntést.
A mai kormányülés után nyilvános bejelentés várható Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának közlése szerint.
Azonnali hatállyal fel kell függeszteni azt a végrehajtót, aki közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás alatt; a felfüggesztett végrehajtó nem gyakorolhatja a kari tisztségéből eredő jogait – ezt a módosítást javasolta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a bírósági végrehajtásról szóló törvényben csütörtökön.
A szigorúan bebetonozott szerződéses keretek inkább lassítják a Paks II. projekt előrehaladását, miközben a magyar megrendelő és az orosz fővállalkozó számára biztosított tágabb mozgástér segíthetne azt gyorsítani, és megvan a felhatalmazásunk módosítási javaslatokat tenni, így „ha minden területen egy kis változást el tudunk érni, akkor ezek nem egyszerűen összeadódnak, hanem összeszorzódnak és exponenciálisan tudjuk egyszerűsíteni, gyorsítani a folyamatainkat” - jelezte a Paks II. Zrt. márciusi, elsősorban a munkavállalóknak és a szakmai partnereknek szóló, minap publikált társasági magazinjában Jákli Gergely.
„Elképesztően veszélyes” a Paks II. projekt megvalósítására a Roszatom hétvégi üzenete, amelyet a Portfolio-nak küldött a cég, mert azt üzeni, hogy az oroszok a fővállalkozói felelősséget át akarják pakolni a magyar megrendelőre, és „ez szerintem a projekt ellehetetlenülését vetíti előre” – jelentette ki Aszódi Attila, a Paks II. projektért korábban felelős államtitkár a 24.hu szerdai podcastjában. A Budapesti Műszaki Egyetem professzora szerint „kellemetlen helyzetbe hozta Magyarországot a Roszatom” azzal, hogy „ügyetlenkedett”, és nem értette meg az orosz és a magyar beruházási kultúra közötti különbségeket, így az erőmű tervezésének sok éves csúszása miatt az is kérdéses, hogy a felfutó magyarországi zsinóráram igényeket hogyan lehet kielégíteni. Szerinte komoly üzenet értéke volt annak, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, nyilatkozott a kormány aggodalmairól, és a projekt kormányzati végiggondolását helyesnek tartja. Ezek kapcsán kijelentette: „el tudom azt képzelni, hogy a kormány végül úgy dönt, hogy lezárja ezt a projektet, megszakítja ezt a szerződést a Roszatommal és az előkészített telephelyre egy másik szállítóval kezd tárgyalni”.
A Roszatommal folytatott konzultációk során a magyar kormány illetékesei nem vetették fel az együttműködés esetleges megszüntetésének kérdését, "ez a kérdés nem került szóba" – hangsúlyozta a Roszatom-Közép-Európa képviselője az orosz TASZSZ hírügynökségnek hétfőn, és megismételte ugyanazt az állásfoglalást, amelyet a Portfolio szombaton már közölt. Ez azután történt, hogy a Financial Times cikke és a saját háttérinformációink alapján pénteken átfogó cikkben vázoltuk a Roszatom, mint orosz fővállalkozó kilátásait a Paks II. projektben.
Miután elkezdett puhatolózni a magyar kormány, hogy az oroszok helyett hogyan tudna az amerikaiaktól nukleáris fűtőanyagot szerezni, a Financial Times csütörtök este arról írt, hogy a kormány azon dolgozik: hogyan tud nagyobb szerepet adni a franciáknak a Paks II. projektben, ami akár odáig is elvezethet, hogy az orosz Roszatomot lecseréli (!) az egész konstrukcióban. A lap megszólaltatta Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját is, aki elismerte, hogy elindult a projekt újragondolása, és vannak aggodalmai a kormánynak, ami egyrészt a háború elhúzódása miatt az oroszok részvételi lehetőségeire vonatkozik, másrészt arra, hogy ha teljesen elengednék Paks II.-t, akkor az újratervezés sok évvel visszavetné a projektet, így bajba kerülne a kormány 2030-ra az áramellátás terén. A múlt heti Emmanuel Macron-Orbán Viktor vacsora után egy francia tisztviselő név nélkül azt mondta a lapnak, hogy akár a Paks II.-ben, akár egy másik atomerőmű projektben (!) kaphatnak nagyobb szerepet a franciák, de még zajlanak az egyeztetések, nincs eldöntve a dolog. Frissítés! Szombaton külön állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe a Roszatom, amelyet ebben a cikkünkben írtunk meg.
Januárban meglesz az itthoni nemzeti konzultáció eredménye és mielőtt a 10., vagy a 11. oroszellenes szankciós kört megszavaznánk, meg kell vitatni a következő, februári EU-csúcsig a szankciók eddigi hatásait – hangsúlyozta az EurActive-nak adott interjúban Orbán Balázs.
Magyarország tartja a szavát úgy a helyreállítási alap, mint az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos kérdésekről szóló megállapodás tekintetében - jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója Brüsszelben csütörtökön.
Ha nem kapjuk meg a koronavírus-válság enyhítésére szóló helyreállítási program pénzeit, akkor megvétózhatjuk azt az újabb közös adósságfelvételre épülő tervet, ami az energiaválság kezelésére szolgálna – lengette be Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a brit The Telegraph által írt körkép szerint.
A bérjellegű kiadásokon kívül minden egyéb kifizetést a pénzügyminisztériummal kell jóváhagyatni a költségvetési szerveknek - a hvg.hu értesülései szerint ezt a nagy figyelmet kiváltó szabályt a kormány az év végéig meghosszabbította.
Frissítés: A pénzügyminisztérium röviddel a hír megjelenése után jelezte, hogy a hvg.hu értesülése téves, nincs szó meghosszabbításról. Eszerint a kifizetési stop az eredeti terveknek megfelelően október végén véget ér.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
